Forrás: 2018. június 02. -
A szoftveres hibajavítások alkalmazása az ICS rendszerek világában mind a mai napig meglehetősen heves vitákat szokott kiváltani az IT biztonsági szakemberek és az OT mérnökök között. Alapvető filozófiai különbségek vannak a két szakterület között, az OT mérnököket az első munkanapjuktól kezdve arra tanítják, hogy egy működő rendszert csakis a legsúlyosabb indok esetén szabad módosítani. Ráadásul ugyanazok az idősebb, több évtizedes tapasztalattal rendelkező mérnökök, akik ezt tanították nekik, még bőven a Stuxnet megjelenése után is meggyőződéssel vallották (és néha még ma is meggyőződésük), hogy a folyamatvezérlő rendszereikhez nem lehet hozzáférni a vállalati vagy publikus hálózatokról. Harmadrészt igen sokáig az ICS rendszerek gyártói is azt az álláspontot képviselték, hogy az általuk fejlesztett folyamatirányító rendszerekben és eszközökben feltárt hibákat nem szükséges javítani, amennyiben azok valós kockázatnövekedést okoznak a felhasználó rendszerében, azt tökéletesen lehet kompenzáló kontrollok (pl. tűzfalak és egyéb hálózatbiztonsági megoldások) alkalmazásával ellensúlyozni.