Földi halandónak egyelőre túl bonyolult dolog kvantumszámítógépet építenie, ám szakértők szerint öt éven belül annyira elterjednek ezek az eszközök, hogy gyökerestül felforgatják az életünket. Az új típusú számítógépek újfajta titkosítást tesznek szükségessé, és a kriptovalutáknak is változniuk kell.

A mai számítógépek ‒ mint például az a gép, melyen ez a cikk is született ‒ relatíve egyszerűen működnek, ha a prototípusként létező kvantumszámítógépekhez viszonyítjuk őket: az adatot 0 és 1 formájában tárolják, a számítás eredménye minden esetben 0 vagy 1 lehet. A szupergyors chipeknek köszönhetően számítógépeink elég ügyesek ahhoz, hogy videót nézzük rajtuk, internetezzünk vagy üzeneteket küldjünk egymásnak, ahhoz viszont már „buták”, hogy valós időben feltörjék a létező titkosításokat. A kvantumszámítógép picit megbonyolítja a dolgokat, hiszen olyan számítási kapacitáshoz juthat az emberiség, ami a jelenlegi titkosítások feltöréséhez szükséges éveket másodpercek töredékére rövidíti.

Hosszú, kétéves felkészülési időszak végéhez érkeztünk. 2018. május 25-től alkalmazandó az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. Az adatvédelmi szabályozás új korszaka ezzel hivatalosan is kezdetét veszi. Visszatekintve, úgy tűnik, hogy nagyon gyorsan lejárt a felkészülésre szánt időtartam, feladat viszont még maradt bőven, hiszen egyes felmérések azt mutatják, hogy az adatkezelők egy része még messze nem készült fel az új szabályok alkalmazására. A felkészüléssel azonban nemcsak az adatkezelőknek gyűlt meg a bajuk, de a tagállamok jelentős része sem tett eleget jogalkotási kötelezettségeinek és a felügyeleti hatóságok is elmaradással küzdenek. Az előzetes tervekkel ellentétben pedig az e-Privacy Rendelet elfogadása jelentősen elcsúszott a GDPR-hoz képest, de vélhetően néhány hónapon belül ez is elfogadásra kerülhet. Miután ezek  az új szabályok is megszületnek, egy újabb (kisebb) felkészülési feladat még várhat az adatkezelők egy részére. 

Ma dömping van, a 47. „Adatvédelmi hozzájárulás kérése (GDPR)” levél esett be a postafiókomba.

Érdeklődve olvasom őket, kattintgatok és megerősítem, hogy továbbra is kezelhetik az adataimat – de bizony egy részükről nem is tudtam, hogy regisztráltam volna valamilyen hírlevelükre (ezekre természetesen nem kattintok).

(Ugyanitt megjegyzem, hogy mekkora malware terjesztést lehetne csinálni – csak a malware-t „Adatvédelmi hozzájárulás kérése (GDPR).docx” dokumentumba kell tenni, mindenki nyitná, mint az állat).

Ha IT oldalról nézzük, a GDPR-ban két technológia kerül nevesítésre, minden más technológiára csak burkolt célzást tartalmaz a 32. cikk.

A GDPR Hasznos Holmik mai részében a sütiket (cookie) nézzük meg egy kicsit közelebbről.

Nem csak azért, mert mindenkit rohadtul idegesítenek a felbukkanó cookie-szabályok (amiket amúgy nem olvasnak el, általános tény, hogy egy weblap legkevesebb látogatót gyűjtő két oldala a cookie szabályokról, illetve az adatvédelemről rendelkező két oldal), hanem azért, mert ez egy olyan pont, amelyet egy jogi egyetem melletti romkocsmából toborzott, egyszeri NAIH auditor-gyakornok kényelmesen, az irodában üldögélve is viszonylag egyszerűen ellenőrizni tud.