Az adatvédelmi szabályokat, így az EU új általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) szabályait is személyes adatokra kell alkalmazni. Mi is az a személyes adat?

A GDPR alapján személyes adat azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

A személyes adat fogalmának egyik kulcseleme, hogy csak természetes személyre vonatkozó információ lehet (azaz például egy jogi személyre vonatkozó információk, pl. a cég neve, cégjegyzékszáma, székhelye nem minősülnek személyes adatnak). A másik kulcselem pedig, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyre (az érintettre) kell vonatkoznia. Nem kell tehát az azonosításnak feltétlenül megtörténnie, elegendő, ha a lehetőség adott az azonosításra ("azonosítható"). 

Évek óta lehet hallani ICS biztonsági szakértőktől (és én is többször írtam már a blogon), hogy az ICS rendszerek kiberbiztonságának első és leginkább hatékony eleme, ha nem tesszük elérhetővé az ipari rendszereket az Internetről, ennek ellenére évről-évre nő az Interneten található ICS rendszerek száma.

Néhány hete a Positive Technologies munkatársai publikálták annak a 2017-ben végzett kutatásuknak az eredményét, aminek keretében több, mint 175.000 Internetre csatlakoztatott ICS rendszert találtak Shodan, Censys és Google keresésekkel.