Az adatkezelő az adatvédelmi szabályozás központi szereplője. Az adatkezelő az, aki meghatározza az adatkezelés céljait és eszközeit, az adatkezeléssel kapcsolatos érdemi döntéseket meghozza. 

Az adatkezelő viszont nem csak önállóan járhat el egy adott adatkezeléssel kapcsolatban, hanem elképzelhető, hogy több adatkezelő együttesen hozza meg az adatkezelést érintő döntéseket. Ezt fejezi ki a GDPR-ban szereplő meghatározás is, miszerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. (Ez persze nem újdonság, mert az Infotv. is hasonló definíciót tartalmaz, azaz jelenleg is elképzelhető, hogy több adatkezelő együttesen határozza meg az adatkezelés célját.) A GDPR viszont egészen egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek (lásd a Rendelet 26. cikkében). 

Egy friss jelentés szerint az egészségügyet érte a legtöbb zsarolóvírusos támadás a 2017-es évben. A legtöbb kártevővel az ételgyártó iparnak kellett megküzdeni. A támadások komolyabbá válnak, új szolgáltatások jelennek meg – ez mind hozzájárult a fenyegetettségek szaporodásához.

A Cylance Threat Report a 2016 és 2017-es évek támadásait összegezi. (A kutatásokat elsődlegesen a saját ügyfélbázisban végezték, de azokat súlyozták, hogy teljes képet adjanak a fenyegetettségekről.)

Alig két hete egy nagyon érdekes cikk jelent meg a golem.de oldalon. A tiroli Patscherkofel hegy síliftjének vezérlőrendszerét két biztonsági kutató, Sebastian Neef és Tim Philipp Schäfers még márciusban fedezték fel, amikor Internetre csatlakoztatott, sérülékeny rendszereket kerestek.

Az egyébként is elavult vezérlőrendszerrel kapcsolatban számos egyéb (ICS rendszerek esetében sajnos általánosnak nevezhető) hibát is azonosítottak. Amellett, hogy sílift vezérlőrendszerét az Internetről is el lehetett érni, semmilyen titkosítást (pl. TLS) nem használtak a vezérlési utasítások kiadása során, nem volt szükség authentikációra a rendszerbe történő bejelentkezéshez, Cross-site scripting támadást lehetett végrehajtani a rendszer ellen és további, az OWASP Top10-ben is megtalálható sérülékenységet is ki lehetett használni a rendszer elleni támadások során.