Az IoT megállíthatatlan

Megváltozott a párbeszéd a dolgok internetéről. Míg korábban a jövő technológiájáról beszéltek a vállalatok, mostanra a jelen megoldásait mutathatják be, amik léteznek, működnek. Vannak számszerűsíthető előnyök és olyan élő példák, melyek alátámasztják az IoT létjogosultságát. Erről Maciej Kranz, a Cisco stratégiai innovációval foglalkozó alelnöke beszélt sajtótájékoztatóján.

A vezető évek óta találkozik olyan cégekkel, amelyek többségénél a hogyan kérdésre várják a választ. Kranz ezért könyvet írt, ami elmondása szerint az első gyakorlati kézikönyv, amely bemutatja, hogyan érdemes belekezdeni a hálózatba kapcsolt eszközökkel kapcsolatos projektekbe. Az érdeklődés mértékét jól mutatja, hogy a Building the Internet of Things című könyv a New York Times bestseller listáján landolt.

(forrás: Cisco) [+]

A digitális infrastruktúra terjedése ötször gyorsabban megy végbe, mint az elektromosság, vagy a telefónia térhódítása. Az elmúlt években, főleg az idei CES-en azt láttuk, hogy a bemutatott termékek többsége hálózatra kapcsolt eszköz volt. Ennek a folyamatnak eredményeképp tavaly 6,4 milliárd összekapcsolt eszközről számolt be a Cisco, a vállalat 2020-ra 50 milliárdot prognosztizál. A B2B (Business to Business) robbanás most történik, erről Kranz azt mondja, a cégeket nem érdekli a technológia. Ők a termelékenység, a minőség és a hatékonyság javulását várják, miközben alacsonyabb állásidőkkel és költségekkel számolnának szívesen.

Négy fő kategóriára osztja a hálózatba kapcsolt eszközöket felhasználásuk alapján, ezek a csatlakoztatott és távoli műveletek, az előrejelző elemzések és a megelőző karbantartás. Mindegyik kategóriában hozott példákat is. Az egyik a Harley Davidson, ahol az egyedi motorkerékpárok elkészítési idejét szorították 18 hónapról 2 hétre. Ehhez a folyamatok egymáshoz hangolása kellett, átjárás az egyes műveletek között és az, hogy a cégen belül szemléletet váltsanak.

(forrás: Cisco) [+]

A távoli beavatkozás lehetőségével segíett a Nimble Wireless egy indiai fagylaltozóláncnak abban, hogy ötszörösére növeljék a beruházások megtérülési mutatóját (ROI) egyetlen év alatt. Ezt egy nagyon egyszerű módszerrel érték el: a 150 üzlethelyiséget mobilhálózatra kapcsolták, a hőszenzorok jelét központi irodába továbbítva. Generátorokat rendszeresítettek, a viszonylag gyakori áramkimaradások esetén a vezérlőből szólva le, ha eljött az ideje ezek beindításának.

Okosnak kell lenni, de nem könnyű

Nagyságrendekkel többet spórolt az IoT révén a világ legnagyobb hajós konténerszállítója, a Maersk: a vállalatnak éves szinten egymilliárd dollárnyi kiadást jelentett az üres konténerek utaztatása, de a telítettségszenzorokkal jelentősen redukálni tudják a felesleges fuvarok számát.

A spanyol nemzeti vasúttársaság (Renfe) az előrejelző elemzéseknek köszönhetően bevezette a késésgaranciát, amivel új ügyfeleket szerzett, a Cisco alelnökének elmondása alapján ezzel százmillió dolláros pluszbevételhez jutott.

(forrás: Cisco) [+]

Ahhoz, hogy sikeresen integráljuk az IoT adta lehetőségeket, az üzleti folyamatokkal együtt kell kezelni ezeket a megoldásokat, nem szabad izolálni. Hibás hozzáállás eszközökben gondolkodni, itt az adat a lényeg – hangsúlyozta Kranz. Arról is beszélt, hogy a technológia még nagyon fiatal, ezért érdemes óvatosnak lenni, partnereket szerezni és velük együtt dolgozni a megfelelő megoldások és modellek kialakításában. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a tudomány és a termelékenység között, folyamatos kockázatelemzésre van szükség, egyszerű architektúrára, és még egy nagyon fontos dologra.

Maciej Kranz nyíltan vállalja, hogy előbb-utóbb mindenkit ér támadás, és elő fog fordulni az is, hogy a hackerek bejutnak a rendszerbe. Éppen ezért bár fontos, de nem elégséges csak a védelem erősítésére figyelni. Gyorsan kell reagálni, észlelni a problémát, majd kizárni a támadót. Ezt követően pedig tanulni a hibáinkból. És akkor még mindig ott tartunk, hogy bár a kontrollerek, a szenzorok és az eszközök szabványosítottak, rengeteg a bizonytalan tényező, új üzleti folyamatokat kell bevezetnünk, miközben a gyártói beruházások sok esetben elégtelenek.

A valós problémákra érdemes tehát IoT megoldásokat keresni, de tilos erre egyszeri beruházásként tekinteni, és integrálni kell az üzleti folyamatokba is. Kis lépések, a biztonságot legfontosabb prioritásként kezelve. Kranz azt mondja, a kultúrának a technológiával együtt kell átformálódnia. A példák mutatják, nem lehetetlen.

(forrás: Cisco) [+]

Az nem életszerű, hogy minden adatot feltoljunk a felhőbe. Az első generációs IoT eszközök még erre építettek. Az önvezető autók napi szinten (ha folyamatosan közlekednek velük) 5 TB adatot generálnak. Ez elképesztő terhelést jelentene a hálózatoknak, ezért a szenzorok jeleit helyben kell feldolgozni, vagy legalább „előválogatást” tartani. A kiugró értékeket és átlagokat bőven elég az adatbankba továbbítani, a többi úgyis értéktelen.

Kranz kérdésre válaszolva az Okos Város koncepcióról is beszélt, itt elsősorban a parkolásra gondolnak a városvezetők. Először az aszfaltba épített szenzorokkal oldották meg a szabad helyek figyelését, de erre sokkal hatékonyabb és olcsóbb a kamerás megoldás. A köztéri világításon is sokat lehet spórolni, ennek első hulláma a LED-ek bevezetésével történik, azonban közel sincs itt vége a költségcsökkentésnek: az üres utcán felesleges a teljes fényerő, több országban zajlanak tesztek azzal kapcsolatban, hogy ha nincs senki a környéken, mérsékeljék a fényerőt.