Személyes és üzleti adataink digitális biztonsága

Adatvédelem & Informatikai biztonság

Egy csoportkép feltöltése is lehet jogsértés a Facebookon

2017. május 09. - ITsec

Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejt - könnyen sérülhetnek például a személyiségi jogok, még ha nem is gondolnánk rá. Elég lehet hozzá egy viccesnek szánt komment, vagy egy csoportkép feltöltése. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, Dr. Parázsó Helga segít átlátni a pontos szabályokat a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekkel kapcsolatban.

lány facebookozik

Kép: Pexels

Ahhoz, hogy tisztában legyünk a lehetséges jogsértésekkel először is azt kell tisztázni, mik is a személyiségi jogok. A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel a következőket nevesíti: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését, a becsület és a jó hírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot.

„Ha alaposabban megvizsgáljuk a közösségi oldalakon folytatott kommunikációt, e jogok nagy részét érintheti a Facebookon vagy más közösségi oldalon való megjelenés” – hívja fel a figyelmet dr. Parázsó Helga, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A közösségi oldalak regisztrált felhasználói ugyanis sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot, vagy töltenek fel képeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten kerül sor. (Például, ha átgondolatlanul reagálunk egy-egy kommentre. Cégként csak hideg fejjel válaszoljunk!)

A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz való jogot, az emberi méltóság, a becsület és a jó hírnév jogát sértik meg a közösségi oldalakon. Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például már azzal is, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál. (A személyiségi jogokat a munkahelyeken is fontos tiszteletben tartani!)

Álhírek és hazug ismerősök miatt menekülünk a Facebookról
Idén jelentősen csökkenhet a közösségi oldalak, így például a Facebook népszerűsége, egyre többen meg is szüntethetik regisztrációjukat – többek között ez derül ki a Telenor 2017-es technikai előrejelzéséből.

Mesehőshöz sem szabad hasonlítani

A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi céges összejövetelről, amelyen például olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.  A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jó hírnevet. E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jó hírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is.

A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. „Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett azzal is, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő” – mondja a szakértő.

Felelősek vagyunk a kommentekért

A Polgári Törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jó hírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jó hírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez jut el vagy egy zárt csoportban osztjuk meg, a megosztás helye ugyanis a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja. (És ekkor jöhet a kríziskommunikáció!)

Hat súlyos tévhit a Facebook-hirdetésekről
A szakemberek gyakran kerülnek szembe olyan fals elképzelésekkel, amelyek egy facebook-os hirdetés kudarcához vezethetnek. Lévai Richárd segítségével végigvesszük a legalapvetőbb tévhiteket, amelyeket a cégvezetők még mindig szívesen dédelgetnek.

A Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a közösségi oldalakon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.

Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Rövid idő alatt óriási a kár

Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. „A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet. „Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek, a fenti igényeit az ötéves elévülési időn belül érvényesítheti” – hangsúlyozza dr. Parázsó Helga. (Ezen kívül is vannak olyan hibák, amelyekért drágán meg kell fizetnünk a közösségi oldalakon!)

Na, ezt ne tegye a Facebookon, ha jót akar
A Facebook még mindig hihetetlenül népszerű a cégek körében, valóságos új marketing-csodafegyverként tekintenek rá. Tuti receptekről már sokat olvashattunk, ha ezeket betartottuk, már álomszámú követőnk, van, akik roppant aktívak az oldalunkon. Most megmutatjuk, hogy mit ne tegyünk, ha nem szeretnénk, hogy rohamosan megcsappanjon a követőink és a lájkjaink száma.

A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.

„E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti” – emeli ki a szakértő. A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.

Melyik való nekem?
A Facebook és a LinkedIn csak a jéghegy csúcsa, ha a közösségi média világát nézzük. Érdemes körülnézni, mely közösségi hálózatok mire is használhatók. A helyi vállalkozások esetében például fontos lehet a Foursquare, vendéglátóknál a TripAdvisor… Itt talál egy kis segítséget, mielőtt eltévedne a közösségi média dzsungelében.